Indiai utazás

Gyorslink

Cimkék

Rokon lapok

Indiai történelem

Az első emberi nyomok a mai India területéről a Bhímbetkában (Madhdzsa Pradés-tartomány) található kőkorszaki barlangrajzok. Az első állandó települések kb 9000 éve jöttek létre a területen, melyekből aztán  később kialakult az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom  Kr. e. 1900-ig létezett, hanyatlása után átvette helyét a védikus civilizáció, majd ennek felbomlása után, a Kr. e. 500 körüli évektől kezdve a legkülönfélébb birodalmak váltották egymást Indiában. Észak-Indiában jött létre a Maurdzsa-birodalom, melynek nyomai napjainkig fellelhetők. A Kr. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsia irányából folyamatos támadások érték Indiát, így alakultak ki az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Kr. e. 300-tól a Gupta-dinasztia uralkodott Indiában, ezt az időszakot „Aranykornak” is szokta hívni a történetírás. Az ország északi részén több uralkodóház váltotta egymást a trónon. Ebben az időszakban virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. A fejlődés gyorsan továbbterjedt a dél-indiai államokra is.

A muszlim támadások után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része előbb a Delhi szultanátus irányítása alá került, később a mogulok szerezték meg a fennhatóságot a terület fölött. Mindezek ellenére sok kisebb állam fennmaradt, például a dél-indiai Vidzsadzsanagara-birodalom (1336-1565). A 16. század elején több európai tengeri hatalom, pl. Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg kereskedelmi céllal érkeztek Indiába, kihasználták az itteni királyságok hatalmi harcait és gyarmatokat kezdtek létesíteni. Az 1857-es ún. szipojlázadás, mely a brit megszállók ellen irányult, teljes kudarcot vallott. A lázadás leverését követően lényegében egész India a Brit korona uralma alá került. A 20. században Mahatma Gandhi vezetésével békés tüntetések kezdődtek Indiában, melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, India kivívta függetlenségét, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Néhrú lett.

Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartományok hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.